Az írás vizsgálata során számtalan jellemzőt, ún. írásjegyet vizsgálnak a szakemberek. Kezdve onnan, hogy a papíron hol helyezkedik a szöveg, egészen olyan apró elemekig, mint például a kezdő vagy végvonalak, az ékezetek, stb. Azonban a vizsgálat eredménye nem azonos a grafológusok (íráselemzők) és az írásszakértők esetében. Első olvasásra talán furcsának tűnik ez az állítás, azonban a két kifejezés, két különböző szakterületet ölel fel.
A grafológus, vagyis az írás elemzésével foglalkozó szakember kizárólag kézírással foglalkozik, míg az írásszakértő nemcsak ezt vizsgálja, hanem géppel (írógép, számítógép segítségével) készült szöveget, valamint olvashatatlan írást is analizál.
A másik lényeges különbség, hogy a grafológus számára az írás elemzése során nem feladat annak valódiságát bizonyítani, hiszen az írásminta felvételekor ez a szempont megerősítést nyer, vagyis ismert az írás készítője. Ezzel ellentétben az írásszakértő legfontosabb feladata annak megállapítása, hogy a vizsgálatra leadott minta készítője megegyezik-e a feltételezett személlyel, tehát hamisítvány-e az írás.

Szintén különbséget fedezhetünk fel abban is, hogy a grafológus az írásminta készítőjének tulajdonságait, jellemét, erősségeit, gyengeségeit, egyszóval személyiségét vizsgálja. Ezzel ellentétben az írásszakértő alapvetően nem foglalkozik a minta készítőjének jellemzőivel, viszont megállapítja annak nemét, korát, műveltségi szintjét, illetve anyanyelvét. Ezek vizsgálata közben azonban óhatatlanul megjegyzéseket állapíthat meg a készítő magatartására, viselkedésére vonatkozóan (pl. agresszivitás, becsületesség).
A grafológusok nagy része viszont pontosan ezen a tulajdonságok - nem, kor, anyanyelv – megállapítását nem vállalják fel, és az írásminta felvételekor ezért rögzítik a készítő korát, nemét, kezességét, iskolai végzettségét. Adódik a kérdés, hogy miért nem kísérlik meg a grafológusok meghatározni a duktor (az írásminta készítője) nemét, illetve korát. A választ a pszichológia adja meg, miszerint a biológiai kor és a naptári életkor nem mindenkinél esik egybe (gyerekes felnőttek, illetve „koravénnek” nevezett személyek), továbbá léteznek férfias nők és nőies férfiak is.
Természetesen a két szakterület képviselői nem keresztezik egymás útjait, hiszen írásszakértő nem vállal jellemrajzkészítést és grafológusként én sem fogadtam el soha arra vonatkozó megbízást, hogy egy írás vagy aláírás valódi, illetve hamis.

A Grafokontroll, más szóval öngrafoterápia , olyan viselkedéstani módszer, amelynek középpontjában az írás értelmezése és változtatása áll, amellyel közvetlenül felmérjük és befolyásoljuk viselkedésünket. A módszer kidolgozója Gulyás Jenő István (1943. 12. 28. – 2008. 08. 15.) tanár, andragógus, grafológus. Ő volt az, aki több évtizedes felnőttképzési tapasztalatát beépítve a felsőoktatási gyakorlatra épült képzési-vizsgáztatási rendszerbe, alapszinten határozta meg a jelenleg is alkalmazott grafológusképzést. 1994-ben alapította meg a grafológusképzéssel, vizsgáztatással, a kézíráselemzésről szóló művek kiadásával foglalkozó Grafodidakt Kft-t. Munkásságának fő célja volt, hogy tudományos módszereket dolgozzon ki a grafológia oktatása számára, valamint az emberközpontú holisztikus grafológia és a személyiség fejlődését segítő Grafokontroll elnevezésű program megteremtése.

A Grafoterápia és a Grafokontroll nagyon hasonló elnevezések, azonban nem keverendőek össze. Mindkét módszer lényege, hogy a kívánt viselkedésmintának megfelelő írást gyakoroltatja be, azonban a Grafoterápiát (vagy írásterápiát) elsősorban súlyos, patológiás esetekben, komoly személyiségzavarokkal, mentális rendellenességekkel, illetve magatartászavarokkal küzdő személyeknél alkalmazzák. A terápia magasan képzett szakemberek vezetése melett történhet, mivel ezeknél az egyéneknél az egyes írásjegyek drasztikus megváltoztatása megbonthatja személyiségük egységét.

Ezzel szemben a Grafokontroll módszer egy ennél finomabb, önterápiás módszer, amely bármelyik egészséges embernél alkalmazható. Itt csak olyan íráselemek megváltoztatása a cél, amelyek nem ártanak, amelyek nem bonthatják meg az egyén személyiségét, csupán enyhe, javuló változást eredményeznek. A módszer lényege, hogy a írásjegyek, írásmódok kitartó gyakorlásával javíthatunk hiányos jellemvonásainkon, a kívánt irányba erősíthetjük azt és ezáltal fejleszthetjük személyiségünket, és olyan tulajdonságokat tehetünk magunkévá, amelyekre már régóta vágytunk.

Természetesen a változás nem következik be azonnal. Mivel egyszerre csak egy-két írásjellemzőt, betűformát módosítunk, és ezeket addig gyakoroljuk, míg teljesen automatizálódnak és rögződnek, a folyamat több hétig, akár több hónapig is eltarthat. Érdemes azonban türelmesnek lenni, hiszen az eredmény egy életre szól.

Manapság egyre több IQ teszt található az interneten, amelyek kitöltése azzal kecsegtetnek, hogy választ kapunk intelligencia szintünk nagyságát illetően. Van olyan teszt, ami rövidebb, és találhatunk olyat is, aminek kitöltése közel egy órába kerül. Vajon melyiket érdemes választani? És egyáltalán valós képet kapunk intelligencia szintünkről?

Ennek megválaszolásához nézzük először, hogy az Idegen szavak szótára szerint mit jelent az intelligencia szó: műveltség, értelmesség, felfogó képesség. Ha belegondolunk, a magyarázat szerint az intelligencia szó három egymástól eltérő területet magában foglaló kifejezés. És ebből csak az egyik - műveltség – az, amit az interneten található legtöbb teszt vizsgál. Természetesen a pszichológusok által használt tesztek ennél jóval pontosabb képet adnak, azonban ezek többsége is önmagában, a személytől elkülönítve diagnosztizálja az intelligenciát, fókuszálva a logikára, a percepcióra (észlelés, érzékelés), a gondolkodás gyorsaságára és az összefüggések megragadására.

Ahhoz, hogy valódi képet kapjunk saját IQ-ról, a grafológiát hívhatjuk segítségül. Az írás vizsgálatával nagyon pontosan meghatározható az író személy felfogó képessége, gondolkodásának rugalmassága, érdeklődésének iránya (reál vagy humán), pszichés ereje, kommunikációs képessége, döntési helyzetekben való megfelelése, stb. És ezeken felül az írásjegyek vizsgálata alapján képet kapunk a személy EQ-ról, azaz az érzelmi intelligenciájáról is, ami az empátia képességet, a közösségbe való beilleszkedést, a kapcsolatok fenntartási, „ápolási” készségét, stb. jelenti.

Ebből is látható, hogy az intelligencia vizsgálata egy összetett folyamat, amely során sok tulajdonságot, készséget, illetve annak meglétét, nagyságát, jelentőségét kell vizsgálni a személyiségben.

Talán így már érthető az a kételyem, ami az internetes IQ tesztekkel kapcsolatban fennáll, hiszen az előbbiekben felvázoltak alapján látható, hogy ez egy nagyon összetett kérdés. Azonban az írás elárulja írójának ilyen irányú készségeit ugyanúgy, mint ahogy a személyiség többi alkotóeleméről is egyértelmű képet ad.

„A grafológia a kézírás elemzésének tudománya” – olvasható az interneten egyre szaporodó grafológiával foglalkozó honlapok bemutatkozó, illetve általános ismertető oldalain. A magyarosított grafológia szó alapjául szolgáló kifejezést Jean Hippolyte Michon (1806-1881) abbé - egy tekintélyes földbirtokos fiaként született – teológus alkotta meg.

Korábban az írások elemzésével kapcsolatos tevékenységre többféle elnevezést használtak: ideografia, grammimancia, grafilogia. A grafológia meghatározást a grafo = írás (elemzés) és a logos = tudomány szavakból állította össze Michon, aki már a névadással is a tudomány szintjére kívánta emelni az írásból a személyiségre, a tulajdonságokra való köveztetés folyamatát.

Sokan elfogadják a több százéves tapasztaláson alapuló grafológiai elemzések valódiságát és tényszerűségét, azonban akadnak olyanok is, akik erősen megkérdőjelezik az írásból, annak formai, illetve szerkezeti elemeiből az író személy tulajdonságaira irányuló következtetéseket. A kétkedők leggyakrabban azzal indokolják álláspontjukat, hogy mindig másképp ír az ember, és ezért nem lehet egzakt módon vizsgálni a betűket, illetve azok elhelyezkedését. Hiszen - magyarázzák véleményüket – az egyik betű kisebb, a másik nagyobb, egyszer így írok, máskor pedig másképpen. Vagyis az írásom nem rám jellemző, hanem mindig változó képet mutat.

Hangzatos ez az érvelés, azonban nem igaz! Az első tévedés ebben a magyarázatban, hogy a grafológus nem egy vagy két írásjegyet vizsgál az analízis készítésekor, hanem az írás minden egyes tulajdonságát, paraméterét górcső alá veszi és ezek együttes rendszerében alkotja meg az író személyre vonatkozó személyiségképet. Nem véletlen, hogy a grafológiai oktatást végzők első számú jelmondata: „Egy jel, nem jel!” A másik nagyon fontos tény, hogy az írás az egyik legkomplexebb emberi tevékenység, amely nem más, mint az információközlés  agyi vezérlésű pszichomotoros (lelki eredetű és a mozgásban kifejezésre jutó) megnyilvánulása. Egyszerűbben fogalmazva az írás egy tanult tevékenység sorozat, amelynek szabályozása fejlődésünkkel, érésünkkel egyre inkább automatizálódik, vagyis a közlés folyamatában a tudatos hangsúlyt a mondanivaló megfogalmazása alkotja és a megvalósítás (az írás, a betű formálás) háttérbe szorul, tudatalatti, automatikus cselekedetté válik. Természetesen mindannyian képesek vagyunk arra, hogy rövid ideig figyeljünk az írás megjelenésére, „szépségére”, azonban belemerülve mondandónkba egyre kevésbé figyelünk a megjelenési részletekre. Éppen ezért szükséges a grafológiai elemzéshez egy lehetőleg teleírt A4-es méretű lap. Ilyenkor az író ember az írás kb. egyharmada után a betűformálásról „átteszi” a hangsúlyt a tartalomra.

Nem célom, hogy a kétkedőket meggyőzzem, hiszen az emberi természet már csak olyan, hogy amit a fejünkbe veszünk anélkül, hogy meggyőződnénk valódiságáról, attól nehezen tágítunk. Inkább azt szeretném elérni ezzel a bloggal, hogy közérthetőbbé változtassam a kézírás vizsgálatának folyamatát. Éppen ezért sok olyan kérdéssel foglalkozom majd, amit az elmúlt évek során felém intéztek honlapom olvasói. Például:

Kiolvasható-e írásom(unk)ból a lelki betegségre való "hajlam"?
A kézíráselemzés  alapján meglehet-e ismerni a rejtett lelki oldalát és önmagát ?
Az írás szándékos változtatásával változnak-e a tulajdonságok is, vagy ez nem egy oda-vissza ható folyamat?
A grafológia mely munkaterületeken hasznosítható?
Mennyire tud pontos képet adni egy grafológiai elemzés az álláskereséshez, karrier-módosításhoz?